A biogáz egy megújuló üzemanyag, amelyet az élelmiszer maradékok és az állati szennyvíz lebomlása során állítanak elő. Találja ki, hogyan állítják elő a biogázt és hogyan használható fel járművek üzemanyagának, házaink fűtésére és az elektromos áram előállítására.
A biogáz hogyan állítható elő?
A biogáz egy környezetbarát, megújuló energiaforrás. Az élelmiszer vagy az állati szennyvíz stb. organikus anyagának oxigénhiányos környezetben történő lebomlásával állítják elő, ezt nevezik anaerob fermentációnak. Az ilyen típusú lebomláshoz az anyagot oxigénmentes környezetben kell elhelyezni.
A biogáz természetesen is előfordulhat, vagy ipari folyamatokat használhatnak a létrehozására üzemanyagként.
Milyen szennyvíz használható a biogáz előállítására?
Sokféle szennyvíz alakulhat biogázzá, beleértve az állati trágyát, a városi szemetet, a növényi anyagot, az élelmiszer maradékokat vagy a szennyvizet.
Mely gázokat tartalmaz a biogáz?
A biogáz főleg metánból és szén-dioxidból áll. Tartalmazhat kis mennyiségű hidrogén-szulfidot, siloxánokat és némi nedvességet is. Ennek a mennyisége függ az előállítás során használt szennyvíz típusától.
Mire használható a biogáz?
Járművek üzemanyagaként – ha a biogázt komposztálják, akkor üzemanyagként használható.
Természetes gáz helyettesítéseként – ha a biogázt tisztítják és természetes gáz szabványok szerint javítják, akkor biometánként ismerik, és hasonlóképpen használható, mint a metán; ez magában foglalhatja a főzést és a fűtést is.
Biogáz: Érdekes tények
- A biogáz sok nevű gáz
A biogáz leginkább biometánként ismert. Néha mocsár gázként, szennyvízgázként, komposztgázként és mocsár gázként ismerik az Egyesült Államokban.
A biogáz természetesen előforduló és megújuló energiaforrás, amely az organikus anyag lebomlásából származik. A biogáz nem ugyanaz, mint a “természetes” gáz, amely nem megújuló energiaforrás.
- Biogáz és biomassza: a hasonlóságok és a különbségek
A biomassza és a biogáz mindkét bioüzemanyag; égetéssel energiát állíthatunk elő belőlük. A biomassza viszont szilárd, organikus anyag. A biomassza az emberiség első tüze óta használt energiaforrás, amikor az emberek fát, növényeket és állati trágyát égettek el energia létrehozására.
Ma sok erőmű üzemel, amelyek összenyomott faforgáccsal üzemelnek – egy bútorgyártás és faipar mellékterméke – amelyek kiváltják a fosszilis üzemanyagú szenet, és lehetővé teszik a megújuló elektromosság előállítását.
Egy másik módja a különbségek megértésének, hogy a biomassza az alapanyag és a biogáz a végtermék.
Amikor a biomassza természetesen lebomlik, vagy ipari méretben anaerob fermentációs medencében, biogáz keletkezik.
- A biogáz nem új felfedezés
Az organikus anyag anaerob lebomlása (vagy fermentációja) millió éve történik a természetben, még a fossil kőolajak előtt is és folyamatosan történik körülöttünk a természetben.
Az ipari átalakítás, amely az organikus hulladékból energia előállítását jelenti a biogáz üzemekben, egyszerűen felgyorsítja a természet újrahasznosító képességét.
Az első emberi biogáz használatát 3 000 évvel azelőttre, a Közel-Keletre datálják, amikor az asszírok biogázzal fűtötték fürdőiket.
Egy 17. századi kémikus, Jan Baptist van Helmont felfedezte, hogy a lebomló organikus anyagból gyúlékony gázok keletkezhetnek. Van Helmont a “gáz” szót is bevezette a tudományos szótárba a görög “chaosz” szóból.
Az első nagy anaerob fermentációs üzem 1859-ben jött létre egy leprás kolóniában Bombajban.
Egy kreatív victoriánus mérnök, John Webb Birminghamből, létrehozta a Szennyvízlámpát, amely a szennyvizet biogázzá alakította, hogy világítsa meg az utcai lámpákat. Londonban az egyetlen maradék Webb Szennyvízlámpa Carting Lane-ben található, amelyet néhány tréfálkozó “Farting Lane”-nek nevez.
Az anaerob fermentációs technológia az elmúlt években nagyon fejlett, és ma már a biogáz üzemek újrahasznosítják az élelmiszeripari, állattartó és kommunális hulladékokat, hogy megújuló energiát termeljenek.
