Az Amazonas Régiójában Szárazság Miatt Vízellátásra Van Szükség Az Embereknek. Fotó: Bruno Kelly/Reuters
BERLIN | Néha rózsaszínben csillogott Brazília Lago Tefé felszínén az Amazonas-medencében: olykor tucatnyi rózsaszín folyami delfin váratlanul mozdulatlanul lebegett a víz felszínén, vagy sodródott a száraz partokra. A forró és apadó víz halált hozott rájuk. A ritka állatok közül több mint 150 elpusztult.
Tavaly júniustól decemberig a latin-amerikai Amazonas-medencében brutális hőség és szárazság sújtotta területek voltak tapasztalhatók. Kevés eső esett, a nagy meleg miatt sok víz elpárolgott. Az emberi lakosok is érintettek voltak. A folyók sekélyebbek voltak, mint 120 éve. Ez korlátozta a hajóforgalmat, az ivóvízhez való hozzáférést, a mezőgazdaságot, a halászatot és a kereskedelmet.
A Szélsőséges Időjárásért Az Emberi Tevékenység A Felelős
Ma már világos: a szélsőséges időjárásért az emberek az üvegházhatású gázok kibocsátásával felelősek, amelyek melegítik a Földet, szén alapú energiatermelés, gázfűtés, autók stb. révén. A bolygó átlagosan 1,2 fokkal melegebb, mint az iparosítás előtt. Ez jelentős mértékben hozzájárult az amazóniai aszályhoz, amely 30-szor valószínűbb lett. A World Weather Attribution kezdeményezés tudósai erre a következtetésre jutottak egy tanulmányban.
Leegyszerűsítve, a kutatók klímamodelljeikkel összehasonlítják a valóságos világot egy olyannal, ahol nem léteznek ember által előállított üvegházhatású gázok. Majd azt vizsgálják, hogy a bekövetkezett időjárási esemény valószínűbb-e az egyik világban, mint a másikban. Ezután meg lehet határozni a klímaváltozás részét képező különbséget.
Az El Niño Szintén Szárazzá Teszi A Régiót
Azonban soha nem ez az egyetlen oka egy adott időjárási eseménynek. Például az El Niño természetes időjárási jelenség jelenleg fontos tényező. Ez megváltoztatja a Csendes-óceán áramlatait, ami globális felmelegedést eredményez az éghajlatra. Az El Niño néhány évente jelentkezik, felváltva a hűtő megfelelőjével, a La Niñával – most is.
A World Weather Attribution szerint normális, hogy az Amazonas-medencéje szárazabb ebben az időszakban, de a természeti folyamatok hatása a 2023-as szárazságra lényegesen kisebb, mint a klímaváltozásé.
Még egy 1,2 fokkal felmelegedett világban is rendkívüli esemény az Amazonason most átélt rendkívüli szárazság. Ha a globális hőmérséklet változatlan maradna, akkor 100 évente ilyen száraz időszakot várhatnánk. Csak a hőmérséklet tovább emelkedik. Amíg az emberek nem hagyják abba a fosszilis tüzelőanyagok égetését, az Amazonas-medencében az aszály tovább súlyosbodik és gyakoribbá válik – figyelmeztetnek a tudósok.
Friederike Otto klímakutató, aki a londoni Imperial College-ban kutat, és segített a World Weather Attribution felállításában, ezt „aggasztónak” tartja.
„A klímaváltozás és az erdőirtás már most is tönkreteszi a Föld legfontosabb ökoszisztémáinak egyes részeit. Ha továbbra is elégetjük az olajat, a gázt és a szenet, hamarosan elérjük a 2 fokos globális felmelegedést, és 13 évente hasonló aszályokkal találkozunk az Amazonasban” – figyelmeztet. „2024-ben sem változott: a választásunk az, hogy továbbra is fosszilis tüzelőanyagok égetésével pusztítunk, vagy egészséges, élhető jövőt biztosítunk azzal, hogy gyorsan áttérünk a megújuló energiára.”
Az Amazonas esőerdőjét a Föld tüdejének tekintik. Ott jelentős mennyiségű szén kötődik meg, és sok oxigén keletkezik. Az ökoszisztéma egészsége ezért nemcsak helyileg fontos, hanem az egész Föld számára is. A klímaválságon keresztül az esőerdő azzal fenyeget, hogy szavanná válik.
Az Amazonast évtizedek óta fenyegeti a hatalmas erdőirtás, különösen Brazíliában. Az ország kormánya szerint tavaly legalább csökkent az erdőirtás. Luiz Inácio Lula da Silva elnök bejelentette, hogy jobban meg akarja védeni az erdőt – ellentétben elődjével, Jair Bolsonaróval.
.
A cikk eredeti nyelven itt érhető el: http://www.taz.de/Extremes-Wetter/!5984644/
