Egyre több térfigyelő kamerák felvétele értékelhető mesterséges intelligencia segítségével. Ez sok új problémát vet fel Fotó: Daniel Vogl/dpa
BERLIN taz | Egy hónappal azután, hogy az uniós szervek megállapodtak a mesterséges intelligencia (AI) szabályozásáról, az AI-törvény új vitát generál a részletekről. Különösen a biometrikus tömeges megfigyelés kérdésére összpontosul a figyelem. A netzpolitik.org portálon már megtalálható a spanyol tanácsi elnökség által decemberben megfogalmazott, vitatott cikk változata, amely a szóbeli megállapodást fogalmazza meg. Jelentősen meggyengült: az emberek biometrikus tömeges megfigyelésének korlátai.
Az Európai Bizottság, a Parlament és a Tanács decemberben állapodott meg a mesterséges intelligencia szabályairól, mintegy 37 órás maratoni tárgyalásokat követően. A kompromisszum mérföldkőnek tekinthető, mivel ez az első ilyen jellegű kötelező erejű rendelet. A tartalom további országok, például az USA számára is iránymutató lehet.
Már a tárgyalások utolsó fázisában a biometrikus tömeges megfigyelés vitája volt a fő téma. Az uniós parlament polgárjogi szárnyának tagjai az uniós tagállamok biztonsági és megfigyelési érdekeivel szemben álltak. Végül kompromisszum született – azonban ez most már időpocsékolásnak tűnik. A későbbi biometrikus távfelügyelet szabályai többek között meggyengültek. Ez vonatkozik például azokra a helyzetekre, amikor a hatóságok utólag biometrikus arcfelismerő szoftverrel kutatnak a térfigyelő kamerák által rögzített adatok között.
Az EU Parlament eredetileg teljesen betiltotta volna ezeket a gyakorlatokat. A Bizottsággal és a Tanáccsal folytatott tárgyalások során kompromisszum született. Az írásbeli megállapodás azonban úgy tűnik, hogy a korlátozások – például a megfigyelés e formájának korlátozása bizonyos súlyos bűncselekményekre, amelyek listában szerepeltek – mára már kikerültek az asztalról.
Ella Jakubowskas, az EDRi európai polgárjogi szervezet képviselője a netzpolitik.org-nak elmondta, hogy ez például lehetővé teheti az abortuszt végző nők megfigyelését azokban az uniós államokban, ahol a jogszabályok szigorúak.
Ez a döntés jogi alapokat adhatott volna a vitatott megfigyeléshez Németországban a 2017-es hamburgi G20-csúcstalálkozó idején, amikor a nyomozó hatóságok biometrikus arcfelismerő szoftvert használtak a tüntetések utáni vizsgálatok során. A korábbi feltétel, miszerint a megfigyelés csak bírói végzés alapján volt engedélyezett, most már nem szükséges. Elég, ha egy igazságügyi vagy közigazgatási hatóság jóváhagyja a megfigyelést.
Az AI-törvény írott változata még nem készült el, hiányoznak például a preambulumbekezdések. Ennek ellenére feltételezhető, hogy a most meghatározott jogkörök nem szigorodnak újra. A szabályokról szóló végső szavazásra várhatóan a következő hetekben kerül sor.
A cikk eredeti nyelven itt érhető el: http://www.taz.de/Kuenstliche-Intelligenz/!5982854/
