Az elhagyatott szénbányák meglepően hatékony, nulla szén-dioxid-kibocsátású energiaforrást jelentenek Európában.
Egy régi szénbánya egy angol várost látott el zöld energiával az elmúlt hat hónapban.
A Gateshead-i úttörő projekt az alagutakat megtöltő meleg vizet több száz otthon és vállalkozás fűtésére használja fel az egykori szénmező közösségében.
A sikernek örvendezett Egyesült Királyság első nagyszabású hálózata megmutatja, milyen hatalmas lehetőségek rejlenek az ország kiterjedt régi bányászati alagútjában, amelyek nagyjából az otthonok negyede alatt helyezkednek el.
„Amit Gatesheadben birtokolunk, az a szénbányák idejéből származó örökség, ami piszkos energia volt” – mondja John McElroy, a Gateshead Council környezetvédelmi és közlekedési minisztere. „Most mi vezetjük az utat a tisztaság megteremtésében, zöld energia azokból a bányákból.”
Több évtizedes használaton kívüli után Nagy-Britanniában szénbányák fokozatosan elöntöttek. A föld által felmelegített folyadék egyetlen választ kínál megújuló energiaszükségleteinkre.
A becslések szerint 2 milliárd köbméter meleg víz – a Loch Ness-tó térfogatának több mint negyede – a geológusok úgy vélik, hogy a brit bányák a tiszta energia egyik legnagyobb kihasználatlan forrását rejtik.
„A bányavíz hőjének visszanyerése a föld alatt az elhagyott szénbányákban izgalmas lehetőséget kínál alacsony szén-dioxid-kibocsátású, biztonságos hőellátásra, ami előnyös a szénmezőkön élő vagy épületekben dolgozó emberek számára” – mondja Gareth Farr, a hő- és melléktermékekért felelős vezetője. termékinnováció a Szén Hatóságnál.
A hatóság birtokolja és az Egyesült Királyság kormánya nevében kezeli a használaton kívüli szénbányászati infrastruktúrát.
„Mivel Nagy-Britanniában sok millió ember él elhagyott szénmezőkön, a bányavíz hőmennyisége jelentős lehet.”
A bányákban a víz hőjének megcsapolása azzal a járulékos előnnyel jár, hogy fellendíti néhány közösség gazdaságát, amelyeket a legsúlyosabban sújtottak az 1980-as években történt mélységi szénbányák bezárása. Tehát hogyan működik pontosan, és hol indul?
Hogyan segíthetik az elárasztott bányák a lakások fűtését?
A bánya vize annál melegebb, minél mélyebbre kerül, mint ezt az interaktív térképet régi szénbányák az Egyesült Királyság Szén Hatóságától mutatja be. A hőmérséklet jellemzően 10 és 20 fok között mozog, de 1 km mélységben akár 40 fokot is elérhet.
A föld alatti kőzetekkel keveredve a víz gyakran tartalmaz mérgező vegyületeket. Hőforrásként azonban értékes erőforrás, amelyet a felszínre hozó fúrások segítségével lehet hasznosítani.
Ezután a vizet átvezetik hőszivattyúk és extraktorok, amelyek összenyomják a folyadékot, és sokkal magasabb hőmérsékletre emelik, mielőtt elosztják a fűtőhálózatokon.
Miután hőjét elnyelték a környező épületekben, a vizet vissza lehet önteni a bányarendszerbe, ahol újra felmelegszik.
A bányavíz melegének megvan az az előnye is, hogy egész évben működik. A hőmérsékletet nem befolyásolják az évszakok, és a víz az otthonok hűtésére és fűtésére is használható.
Mely egyesült királyságbeli városok veszik igénybe az energiaforrást?
Egykor az ipari forradalom középpontjában Északkelet-Anglia élen járt ezen az alternatív energiaforráson.
A Gateshead Council bányavíz-projektje 2023 márciusában indult, és mára az egyik legnagyobb Európában. Kormányzati támogatással 5 km új hőhálózati vezetéket, fúrásokat és hőszivattyús energiaközpontot szerelt fel, amely 6 megawatt bányavíz hő előállítására képes.
Ez most biztonságos, alacsony szén-dioxid-kibocsátású fűtést biztosít 350 toronyház, főiskola, művészeti galéria, több irodaház és egy nagy gyártóhely számára.
A Szén Hatóság és partnerei évek óta kutatják az alacsony szén-dioxid-kibocsátású hő visszanyerésének lehetőségeit a használaton kívüli szénbányászati infrastruktúrából.
A UK Geoenergy Observatory (UKGEOS) A glasgow-i székhelyű és a British Geological Survey által működtetett kutatóállomás az egyik kulcsfontosságú kutatóállomás ezen a feltáró területen.
Miután bezárták a skót város és a közeli Rutherglen város nyüzsgő bányáit, a természetes áradások körülbelül 12 fokos vízzel töltötték meg őket. 2021 nyarán a területen egy tucat fúrás és több száz érzékelővel felszerelt fúrás tisztább képet nyújtott az elárasztott alagutak hálózatáról. Felfedték, milyen gyorsan folyik a víz a bányák között, milyen meleg, milyen gyorsan töltődik fel és melegszik fel.
„A glasgow-i 12 fúrásból származó adatok segítenek a tudósoknak szerte a világon jobban megérteni a felszín alatti és a geotermikus energiát” – mondta Alan MacDonald, az UKGEOS munkatársa.
A Glasgow Obszervatórium és egy másik cheshire-i projekt része a Department for Business, Energy and Industrial Strategy (BEIS) 31 millió GBP (37 millió euró) befektetésének. A kutatásra fordított pénzeszközök azt mutatják, hogy a kormány egyre nagyobb érdeklődést mutat e feltűnő forma iránt geotermikus energia.
A geotermikus energia európai úttörői
Az Egyesült Királyság azáltal, hogy a történelmébe nyúlva új geoenergia-eszközöket hoz létre, más európai országok nyomdokaiba lép.
A világ első bányavíz-erőműve 2008-ban nyílt meg a holland Heerlen városában. Jelenleg mintegy 500 házhoz és kereskedelmi létesítményhez csatlakozik – így a fűtésből származó szén-dioxid-kibocsátás csaknem csökkent a térségben. kétharmada.
Hasonló projekt folyik az észak-spanyolországi Asztúria zord régiójában, ahol az elárasztott szénaknák kórházat, egyetemet és számos más épületet fűtenek (és hűtenek).
„A geotermikus energia második életet adott szénbányáinknak” – mondta a BBC-nek María Belarmina Díaz Aguado, Asturias energetikai igazgatója.
A földalatti készleteiket újrahasznosító országok is északabbra, irányába néznek Izlanda geotermikus energia úttörője.
Ám bár az első bányavíz-erőmű európai földön található, a technológiát csaknem két évtizeddel korábban, Springhillben (Nova Scotia) használták.
A bányászati katasztrófák szinonimájaként a kanadai közösség 1989-ben kezdte felhasználni alvó szénbányáiból származó hőt. A város egyik csomagoló cége mára 100 százalékban megújuló rendszerrel büszkélkedhet, egész évben.
A cikk eredeti nyelven itt érhető el: https://www.euronews.com/green/2023/10/14/flooded-and-forgotten-how-europe-s-disused-coal-mines-could-help-heat-our-homes
