A klímaváltozás következményei: A német tengerek felmelegednek

Az Északi- és a Balti-tenger lényegesen melegebb, mint korábban. Ez Németország egészére és az egész világra is vonatkozik – 2023 rekordév volt.

Magasabb átlagos vízhőmérséklet a Balti-tengeren, itt a DLRG Cup 2023-on Warnemündében. Fotó: kép

BERLIN, taz | A bolygónk hőmérséklete az emberi tevékenység következtében kibocsátott üvegházhatású gázok miatt emelkedik – ez alól Németország és tengerei sem kivételek. A Szövetségi Tengerészeti és Hidrográfiai Ügynökség szerint az Északi-tenger 2023-ban a harmadik legmelegebb évét érte el a mérések 1969-es kezdete óta.

Szeptemberben minden eddiginél melegebb volt a tenger a mérések kezdete óta. Átlagosan 11,1 fokos vízhőmérsékletet mértek, ami 0,6 fokkal haladja meg a hosszú távú átlagot. Csak 2022-ben és 2014-ben volt melegebb.

A Balti-tenger még gyorsabban melegszik: tavaly átlagosan 9,2 fok volt, ami több mint 0,7 fokkal magasabb a sokéves átlagnál. Ez a hetedik legmelegebb év az adatsor 1990-es kezdete óta.

A Szövetségi Tengerészeti és Hidrográfiai Ügynökség tudósai hetente elemzik az Északi- és a Balti-tenger hőmérsékletét, műholdadatok és helyi mérések kombinálásával.

2023-ban a szárazföldön is minden eddiginél melegebb volt a mérések 1881-es kezdete óta; a német meteorológiai szolgálat szerint 10,6 fokos átlaghőmérsékletet regisztráltak, ami 2,4 fokkal magasabb a nemzetközileg érvényes, 1961 és 1990 közötti összehasonlító időszak átlagánál. „Az éghajlatváltozás töretlenül folytatódik,” mondta Tobias Fuchs, az időjárási szolgálat klíma- és környezetvédelmi osztályának vezetője. „Aktívan részt kell vennünk a klímavédelemben és alkalmazkodnunk kell a szélsőséges időjárási események okozta károkhoz.”

2023 a világ legmelegebb éve

Németország lényegesen kevesebb szén-dioxidot bocsátott ki 2023-ban, mint az előző évben. Ez azonban nagyrészt a gazdasági visszaesésnek volt köszönhető, nem pedig kizárólag a fenntartható klímapolitikának, elemzi az Agora Energiewende agytröszt.

A világ hőmérséklete tavaly új rekordot állított fel az EU Copernicus klímavédelmi szolgálata szerint; átlagosan 14,98 fokot mértek, ami 1,48 fokkal haladja meg az iparosodás előtti szintet.

Az éghajlatváltozáson túl, amelyet az emberi tevékenység által kibocsátott üvegházhatású gázok okoznak, természeti tényezők is szerepet játszanak. Ide tartozik például az El Niño, egy éghajlati jelenség, amely magasabb globális hőmérsékletet eredményez, és néhány évente váltakozik a hűtési hatást kiváltó La Niñával.

A 1,5 fokos határ vészesen közel van. Kopernikusz szerint már 2024 elején lehet, hogy tizenkét egymást követő hónap során meghaladjuk ezt a küszöböt – figyelmeztetnek. De ez nem jelenti azt, hogy tartósan egy olyan világba lépünk, ahol a globális felmelegedés meghaladja az 1,5 fokot.

„Az általunk tapasztalt szélsőséges időjárási viszonyok drámaian mutatják, milyen messze vagyunk attól az éghajlattól, amelyben civilizációnk fejlődött,” mondta Carlo Buontempo, a Kopernikusz főnöke. „Ha sikeresen szeretnénk kezelni klímakockázati portfóliónkat, sürgősen csökkentenünk kell szén-dioxid-kibocsátásunkat és felhasználnunk a klímaadatokat és tudást a jövőre való felkészüléshez.