Az átlaghőmérséklet Németországban 2023-ban először érte el a 10,6 fokot, ami 2,4 fokkal magasabb a nemzetközileg elfogadott, 1961-től 1990-ig terjedő referencia-időszak értékénél, ahogy a DWD az első értékelések után közölte. A jelenlegi és melegebb, 1991 és 2020 közötti időszakhoz képest 1,3 fokos volt a növekedés. „Az éghajlatváltozás megállíthatatlanul folytatódik” – figyelmeztetett Tobias Fuchs, a DWD klíma- és környezetvédelmi igazgatóságának tagja.
Világszerte az év vége a legmelegebb volt az iparosodás kezdete óta, erről december elején számolt be a Kopernikusz uniós klímaváltozási szolgálat. Lehetséges, hogy a hátralévő napok ezen nem változtatnak.
Sokak számára 2023 meglehetősen vegyes benyomásokat keltett. Novembert is beleértve, a globális átlaghőmérséklet 1,46 fokkal volt magasabb az 1850 és 1900 közötti évek átlagánál. Eddig 2016 volt a legmelegebb év, 1,3 fokos emelkedéssel. 2023 lehet a legmelegebb év több tízezer éve. Akkor még nem voltak mérések, de a tudomány következtetéseket vonhat le az egykori éghajlatról, például a jég mélyén lévő ősi légbuborékok elemzésével.
Extrém Időjárás
Bár az extrém időjárási események mindig is léteztek, a tudomány bebizonyította, hogy ezek egyre gyakoribbak és súlyosabbak az éghajlatváltozás hatására. Ez vonatkozik a tartós aszályokra és a Németországban tapasztalt heves esőzésekre is.
Németországban 2023 nyara sokak számára vegyes érzelmeket keltett. A Német Meteorológiai Szolgálat (DWD) szerint a meleg, párás körülmények uralkodtak, nagy mennyiségű csapadékkal. A DWD előzetes értékelése szerint 2023 a hatodik legcsapadékosabb év lett. Körülbelül 958 liter/négyzetméter csapadékot mértek, ami több mint ötödével több, mint a referencia-időszakokban.
A napsütés időtartama jelentősen, körülbelül 15 százalékkal nőtt (az 1961 és 1990 közötti időszakhoz képest), illetve körülbelül 5 százalékkal (a 1991 és 2020 közötti időszakhoz képest).
2018 Óta Rendkívüli Állapotban
„Európában 2018 forró nyara óta valóban rendkívüli állapotnak érezzük magunkat” – elemzi Helge Gößling, a Bremerhaveni Alfred Wegener Intézet klímafizikusa. Többek között említi a szokatlanul száraz és meleg nyarakat, valamint az Ahr-völgyi heves esőzéseket. „De azt kell feltételeznünk, hogy az új normálisban vagyunk.” Számára egyértelmű, hogy a klímaváltozás komoly veszélyt jelent az emberiségre.
A Német Meteorológiai Szolgálat adatai szerint Németországban az átlaghőmérséklet 2018-ban, 2019-ben, 2020-ban és 2022-ben már több mint 2,5 fokkal meghaladta az 1881-es szintet, amikor megkezdődtek a szisztematikus időjárás-felvételek. Ez lényegesen magasabb a globális átlagnál, ami annak köszönhető, hogy a globális értékbe beletartoznak az óceánok felszíne feletti hőmérsékletek is, amelyek eddig kevésbé emelkedtek meredeken, mint a szárazföldi hőmérsékletek.
„Regionális szempontból mi, Közép-Európában, viszonylag könnyedén állunk a klímaváltozáshoz” – mondja Gößling. A Földközi-tenger térségében a helyzet már most is bizonytalan a hőség és a szárazság miatt. „Nem szabad alábecsülnünk a helyzet súlyosságát” – figyelmeztet Gößling. Taalas, a WMO leköszönő vezetője, a száraz nyarakra és az 2021-ben történt Ahr-völgyi pusztító árvizekre hivatkozva mondja: „Egyre gyakoribbak az ilyen események, és Németországot is érinteni fogják. Emellett migrációs nyomás is érződik Afrikából, ahol a kihívások még nagyobbak.”
Nemzetközi Szélsőségek
A szélsőséges időjárás nem csak Európában és a Földközi-tengeren volt jelentős 2023-ban: Brazíliában februárban pusztító esőzések okoztak példátlan áradásokat, a Freddy ciklon pedig februárban és márciusban 37 napig tombolt az Indiai-óceánon, hosszabb ideig, mint bármely korábban rögzített ciklon. Súlyos károkat okozott Madagaszkáron és Mozambikban. Áprilistól rekordmeleg volt Indiától Kínáig, Pakisztánban júniusban és júliusban heves áradások voltak, októberben pedig egy váratlanul felbukkanó hurrikán pusztított a mexikói Acapulcó üdülőhelyen.
A rossz hír:
A még szélsőségesebb időjárási események elkerülhetetlenek a következő évtizedekben – még akkor is, ha az üvegházhatású gázok kibocsátását gyorsan csökkentjük. „A negatív trend a 2060-as években is folytatódni fog” – mondja Taalas. Ennek oka a már kibocsátott üvegházhatású gázok, amelyek hosszú ideig maradnak a légkörben. „A hegyi gleccserekkel kapcsolatban már elvesztettük a csatát” – mondja. „Arra számítunk, hogy a század végére teljesen elolvadnak.” Azonban a káros üvegházhatású gázok kibocsátását most sürgősen csökkenteni kell, hogy a 2060-as évektől kezdve legalább a mai gyerekek és utódaik jobb klímát éljenek meg.
Több évtizedes vita után a globális közösség az ENSZ klímakonferenciáján Dubaiban nemrégiben először állapodott meg abban, hogy elmozdulnak a szén-, olaj- és gázhasználattól. „Ez a klímakonferencia de facto megpecsételi a fosszilis korszak végét” – mondta Annalena Baerbock külügyminiszter. Megállapodás született arról is, hogy 2030-ig megháromszorozzák a megújuló energia kapacitását, és ebben az időszakban megduplázzák az energiahatékonyság ütemét.
A fosszilis energiák – szén, olaj, gáz – megszüntetése a klímaváltozás elleni legnagyobb lépés. De a földhasználat, mint másik nagy tényező, alábecsült – mondja Gößling. „Őrület, hogy a világ mezőgazdasági területének 75 százalékát legelőként vagy állatok takarmányozására használják” – mondta. Több növényi alapú étel kevesebb helyet igényel ugyanannyi fehérje és kalória előállításához. Az erdők több CO2-t képesek elnyelni, mint a legelők. „A természetesebb területekhez való visszatérés nemcsak jelentősen javítaná az éghajlati egyensúlyt, hanem a biológiai sokféleség csökkenésének megállításában is segítene.”
2024 Még Melegebb Lehet
Senki sem tudja még megjósolni, hogy a következő nyár mekkora hőséget vagy szárazságot hoz Németországban. Globálisan azonban még melegebb is lehet, mint idén. „50:50 az esélye” – mondja Gößling. Ennek oka az El Niño időjárási jelenség, ami idén kezdődött. Ez néhány évente felmelegíti a Csendes-óceánt, és átlagosan 0,2 fokkal emeli a globális átlaghőmérsékletet. Ez általában csak az azt követő évben válik nyilvánvalóvá, ami 2024 lenne.
De ezúttal másképp is alakulhat. 2023 tavaszán voltak véletlenszerű ingadozások az időjárásban, mondja Gößling. A gyenge passzátszelek a tenger felszínének erőteljes felmelegedéséhez vezettek, különösen az Atlanti-óceán északi részén, ami jelentősen megnövelte a globális átlaghőmérsékletet. „A gyenge passzátszelek nem feltétlenül kapcsolódnak a klímaváltozáshoz” – mondja a szakértő. Tehát az Atlanti-óceán ezúttal hűvösebb maradhat. De egy dolog biztos: a következő rekordmeleg év elkerülhetetlen, akár 2024-ben, akár később.
A cikk eredeti nyelven itt érhető el: http://www.taz.de/2023–Jahr-der-Klimarekorde/!5981870/
